CSEHORSZÁG
Az ismertető 2008-as, személyes tapasztalatok alapján készült.
1. Odajutás, tranzit országok
Csehország szinte itt van a szomszédban, csupán egy ország választ el bennünket, és az is csak 1993. január 1-től, amikor a néhai Csehszlovákia két önálló állammá vált szét. Azóta mindkét ország - velünk együtt - tagja az EU-nak, ezért a földrajzi határoknak már nincs jelentősége. Az M1-es autópályán haladva Mosonmagyaróvárig van időnk eldönteni, hogy melyik utat válasszuk. Ha Észak felé fordulunk, akkor Pozsony érintésével csupán 80 km-t kell autóznunk a cseh határig, aztán Brno, majd Prága következik. Ez a legrövidebb út a cseh fővárosba. Budapestről 540 km. Ha a nyugati irányt választjuk, akkor Bécs, majd Linz érintésével Csehország déli területeit érhetjük el.
2. Körutazás hossza, szükséges időtartam, javasolt időpont
Csehország magyar szemmel egy emberi léptékű ország. Nem érzi úgy az utazó, hogy szinte reménytelen bejárni és megismerni. Ugyanakkor a műemlékek, nevezetességek, természeti szépségek sűrűsége szinte példátlan Európában. Bármerre járunk az országban, valamiért mindig meg kell állni. Aki kedveli a rövid utazásokból és a gyakori, egy-két órás megállásokból álló programot, ahol nem a kilométerek gyűjtése a cél, annak Csehország ideális terep. Aki be akarja járni az egész országot, azért itt is elautózhat 2 ezer km-t, és eltölthet 3-4 hetet, de szerencsére Csehország nincs túl messze, ezért rövidebb időre, akár egy hosszú hétvégére is érdemes ellátogatni mondjuk Prágába. Egy-egy régiót is meg lehet ismerni néhány nap alatt, aztán legközelebb jöhet a következő. A turista szezon itt is májustól szeptemberig tart. Kivételt talán csak Prága, Karlovy Vary, Cesky Krumlov és néhány kiemelt turisztikai célpont jelent. Ezeken a helyeken mindig sok a turista, viszont fel is vannak készülve a fogadásukra.
3. A lakóautózás elterjedtsége, ismertsége
Csehországban valamivel több a lakóautó, mint nálunk, de nem hasonlítható össze Ausztriával sem. Németország közelsége miatt az idelátogató külföldiek javarészt németek. Az volt az érzésünk, hogy magyar lakóautót elég ritkán látnak errefelé.
4. Utak minősége, útjelzések
Aki Brno és Prága között az autópályát választja, az számítson rá, hogy könnyen elharaphatja a nyelvét. Beszélgetni, vagy zenét hallgatni lehetetlen a nagy zajtól. Ezt a hajdani M7-es betontábláira emlékeztető útszakaszt nehéz elkerülni, ha az ember Prágát szeretné hamar elérni, akkor csupán túl kell élni. A főutak általában jó minőségűek, sok helyen építik, szélesítik őket. Az alacsonyabb rendű utak burkolata általában megfelelő, viszont gyakran keskenyek, sok az úthoz közeli fasor, és hiányzik a padka. Ahol nem elég széles az út két sáv számára, ott megesik, hogy a szaggatott vonal felfestését is mellőzik. Különösen sötétben óvatosan kell vezetni, gyalogosra, vagy kerékpárosra mindig lehet számítani. Magyarországhoz hasonlóan sok az újonnan épült körforgalom. Az útjelzések jó minőségűek, sok van belőlük, és megfelelő tájékozódást biztosítanak. A közelben található nevezetességeket is kitáblázzák és odavezetnek, ami nagyon kellemes meglepetés volt.
6. Forgalom, közlekedési sajátosságok
A közlekedési morál, a forgalmi viszonyok hasonlóak a mieinkhez, talán a száguldozás kevésbé jellemző. Sok kamion és teherautó jár az utakon, különösen az autópályákon. A prágai körgyűrűn is előfordulnak kilométeres dugók. Egyetlen szembetűnő különbség van a magyar állapotokhoz képest, hogy errefelé sokkal több a Skoda. Ki tudja, miért?
7. Kempingek, kempingkártyák használata
Csehországban több mint 600 kemping van, de ezekből "csupán" 400 alkalmas lakóautók, lakókocsik fogadására és mintegy 70 közülük minősített. Négy csillagos a legjobb. A nagyobb, frekventáltabb kempingeknek van saját weblapja, de az ott található, elsősorban ár információ, nem biztos, hogy mindig friss. A nyitvatartási idejük többnyire szezonális, ami a május és szeptember közötti időszakot jelenti. Kivételt a fürdőhelyek és a kiemelt turisztikai célpontok közelsége jelent, ahol egész évben használható kempingeket is találunk, megfelelő számban. A kempingek minősége, felszereltsége a hazaihoz hasonló színvonalú, nagy csodákra ne számítsunk. Kempinget általában nem a belváros közelébe telepítenek, ami nagyobb városok esetében hosszas utazást jelenthet a központig. Prága szerencsére kivétel. A Císarská louka a prágai szigetek egyike. A Moldva folyón, a vysehradi vár alatt terül el, alig 3 km-re a belvárostól. A szigeten egy hagyományos kemping és a Yacht Club-bal egybe épült, 80 autó befogadására alkalmas Karaván Park is megtalálható. (GPS 50° 03' 43,71" N, 14° 24' 48,74" E). A park egész évben nyitva van. Aki Prágában szeretne eltölteni néhány napot, annak ez a hely ideális. A legjobb közlekedési eszköz a kishajó, ami a történelmi belváros széléig visz, mindössze 25 Koronáért, egy buszjegy áráért, onnan már gyalog indulhatunk felfedezni a várost. A kishajónak egyetlen hátránya van, hogy este már nem közlekedik, tehát egy kiadós vacsora és egy kellemes sörözés után a szálláshelyünk elérésének más módját kell választanunk. Erre a belvárost átszelő 12-es villamos, majd kb. 1 km gyaloglás, vagy a viszonylag rövid távolság miatt nem megfizethetetlen taxi között választhatunk. A sziget egyébként a prágai szabadidős és társasági élet egyik központja. Számos sportolási, szórakozási lehetőséget kínál, és különösen nyáron egymást érik a szabadtéri rendezvények.
A nagyobb kempingekben általában elfogadnak különböző kempingkártyákat, de ezt nekünk kell kezdeményezni, maguktól nem biztos, hogy felajánlják.
8. Éjszakázó helyek
Csehországban semmi nem tiltja a kempingen kívüli éjszakázást. Elvileg bárhol, vagyis közterületen és magánterületen is lehet aludni, ahol ezt tábla nem tiltja, de ilyennel nem találkoztunk. Egyetlen feltétel, hogy az autónak rendelkeznie kell WC-vel. Ezek után saját belátásunkra van bízva, hogy mit tartunk megfelelő éjszakázási helynek. Egy hasznos tipp: körutazásunk során többször alkalmaztuk azt a módszert, hogy este elautóztunk arra a helyre, ahol a következő napot kezdeni akartuk. Ha ez egy turisztikai célpont, akkor biztos, hogy van kiépített parkoló a közelben, ahol el lehet tölteni az éjszakát. Az sem baj, ha fizetős, mert ez csak nappalra vonatkozik, éjszaka meg sehol nem kérnek pénzt a parkolásért. Ilyen helyek például a déli országrészben a következők: Cesky Krumlov 1-es parkoló (48° 48' 51,20" N; 14° 18' 47,40" E ), Hluboká (49° 03' 02,83" N; 14° 25' 57,87" E),Telc (49° 10' 56,93" N; 15° 27' 22,07" E), Lednice (48° 48' 07,78" N; 16° 48' 08,01" E).
9. Lakóautós infrastruktúra kiépítettsége
A lakókocsik, lakóautók fogadására alkalmas kempingekben általában van víz vételi és WC ürítési lehetőség, valamint áram. Viszont a szennyvíztől nem mindenütt tudunk megszabadulni legálisan, vagy csak úgy, hogy tartályban elhordjuk. Lakóautós megállóhelyekről, szervizpontokról nincs tudomásunk, mint ahogyan arról sem, hogy gázpalacktöltési lehetőség, vagy csere hol érhető el.
10. Üzemanyagárak
A gázolaj ára csak egy hajszállal drágább, mint nálunk, de legalább ugyanakkora szórást mutat. 27,5 és 30,5 Korona között vannak az árak. (1 CZK=11 HUF) Az autópályán nem érdemes tankolni, bár egymást érik a töltőállomások. Általában elmondható, hogy sűrűn találkozhatunk benzinkutakkal Csehországban, még viszonylag eldugottabb helyeken is.
11. (Nem) szokásos turisztikai célpontok
Szakítva a hagyományokkal, ezúttal nem a méltánytalanul mellőzött turisztikai látványosságokra hívnánk fel a figyelmet, hanem olyanokra, melyek kiemelkedő élményt jelentenek, és amiket vétek kihagyni.
Prága központjában fennmaradtak a középkori zsidónegyed maradványai. A XIII. századi zsinagóga a világ egyik legrégebbi zsidó épülete. Körülötte a régi temető, meglepően kicsi helyen 12 ezer sír-emléket őriz. Megdöbbentő, hogy több, mint 100 ezer embert temettek ide.
Karlovy Vary (Karlsbad) A legpatinásabb és a leghíresebb fürdőváros, és nem csak Csehországban, hanem Európában is. Gyógyforrásokon kívül a város és környéke eleganciája, pihentető életstílusa is hozzásegít a jó közérzethez, fedett sétányokkal, parkokkal és promenádokkal. Az emberek csak ül-dögélnek, sütkéreznek a napon a filmdíszletnek beillő épületek között, és kortyolgatják a gyógyvizet. Varázslatos. Mintha 100-150 évet visszaléptünk volna az időben.
Český Krumlov, a Dél-csehországi kisváros egyedülálló történelmi emlékei révén vált Prága után a legfontosabb turista célponttá. A kanyargó Moldva partjain fekvő mintegy 15.000 lakosú kisváros történelmi városközpontja a vár- és kastélykomplexummal 1992-ben került fel az UNESCO Világ-örökségek listájára. Fantasztikus hangulatú és lenyűgöző. Szerintünk az ország legszebb városa.
Hluboká nad Vltavou, egyedülállóan szép romantikus kastély, tudor stílusban. Csodálatos dísztermekkel és teljes épségében megmaradt korabeli konyhafelszereléssel. Már a XIII. században állt itt egy vár, de a mai külsejét az 1800-as években kapta, amikor az angol windsori kastély mintájára átépítették. Érdekesség, hogy 1939 és 1945 között Göring vadászkastélya volt.
A Lednice-Valtice kultúrtáj a maga 283 km2-es kiterjedésével a kontinens legnagyobb művészeti szempontok szerint megtervezett területe. 1996-tól a Világörökség része. A Lichtenstein család 700 évig birtokolta, alakította és építette az Európa kertjének nevezett művet, amihez gyönyörű kastélyok, hatalmas parkok, erdők, szökőkutak, mesterséges halastavak tartoznak.
Ennyit ízelítőül. Csehországban több mint 200 szebbnél-szebb vár és kastély található, látnivaló tehát akad bőven.
12. Pénz, bankkártya használat
A bankkártyás fizetési lehetőség elterjedtsége a magyar viszonyokhoz hasonló. Benzinkutaknál, hipermarketekben, bevásárló központokban, ismert üzletláncok boltjaiban mindenhol elfogadják a nálunk használatos és Magyarországon kibocsátott kártyákat. Az ATM-ek hálózata is igen sűrű. Turisztikai célpontok közelében szinte minden üzletben lehet kártyával fizetni.
13. Autópályák, díjak
Az országban kb. 500 km autópálya található. A régebbiek minősége enyhén szólva nem éppen kiváló, ami a külső sávra különösen igaz. Az új építésűek már megfelelnek az EU normáknak. A nagyobb városok közül csak Karlovy Vary és Ceske Budéjovice nem érhető el közvetlenül autópályán. Az autó-pályák matricás rendszerben fizetősek. A 3,5 t alatti kategóriába tartozó lakóautókra a legolcsóbb, 7 napos matrica kb. 2500 Ft-ba kerül. Egyenlőre még nincs elektronikus ellenőrzés, helyette viszont gyak-ran feltűnnek távcsöves rendőrök, akik azt is kiszúrják, ha nem jó helyre ragasztottuk a matricát. (hiva-talosan a szélvédő jobb alsó sarkában van a helye, és a rendszámot is rá kell írni. A jobb felsőbe a szlovák matrica jön.) Ezt egy németül igen jól beszélő, szimpatikus rendőr részletesen elmagyarázta, miután kiintettek a sorból bennünket. Szerencsére a bemutató ezúttal ingyen volt.Ha Szlovákia felé megyünk, ugyan csak viszonylag rövid szakaszt kell megtennünk, de ne kísérletezzünk a blicceléssel. Még Pozsonyt sem érjük el, és máris lebuktatnak bennünket a rendkívül éber szlovák rendőrök. A nekünk való legolcsóbb matrica kb.1400 Ft, amivel 7 napig használhatjuk a pályát. Mindkét matrica a magyar határon megvásárolható sokféle valutával, de vigyázzunk, mert itt különösen rosszul váltják a Forintot!
14. Belépők
A várakba, kastélyokba általában ingyen be lehet menni, meg lehet tekinteni őket, de csak kívülről. A belső tereket többnyire csak szervezett keretek között, idegenvezetővel lehet látogatni, és természetesen fizetni kell érte. Érdemes útikönyvekből előre felkészülni, mert elég ritka a magyarul beszélő idegenvezető. Ha szerencsénk van, legfeljebb Prágában csapódhatunk hozzá egy magyar csoporthoz. A prágai vár múzeumainak, kiállításainak és egyes épületek belső tereinek megtekintéséhez többféle kombinált jegyet vásárolhatunk, attól függően, hogy mit és mennyit szeretnénk megnézni. Egy kiskör, ami a legolcsóbb, 250 CZK, amivel mindössze három helyre lehet bemenni. Vidéken kicsit barátságosabbak az árak, 80-150 CZK egy teljes áru belépő, de már sehol nem beszélhetünk jelképes összegről, viszont a látvány általában kárpótol mindenért. A gyerekek általában ingyen, a diákok és a nyugdíjasok, jelentős kedvezménnyel látogathatják a műemlékeket.
A nyitvatartási idők itt is szezonálisak, érdemes előre tájékozódni.
15. Bolti, vendéglői árak
Csehországban szinte otthon érezhetjük magunkat, ha élelmiszert akarunk vásárolni. Minden nagyobb város határában van egy TESCO, és úton-útfélen belebotlunk egy Lidl, Plus vagy Spar üzletbe. A speciális cseh kínálatot kivéve, a termékek is szinte ugyanazok, generál Kelet-európai csomagolásban, amin többnyire még magyar felirat is található. Az árszínvonal sem tér el a hazaitól, ezért nem érdemes hetekre előre bevásárolni otthon. Önellátás esetén a speciális magyar alapanyagok kivételével minden beszerezhető. Még tejfölt is kaptunk, amit szabad fordításban talán savanyú tejszínnek lehet nevezni, de vigyázat, nem keverendő össze az igazi folyékony tejszínnel! Az üzletláncok, bevásárló központok csakúgy, mint nálunk, nem ismerik a szünnapot. Attól tehát nem kell tartanunk, hogy ne lenne hol elkö-teni a Koronánkat.
A cseh konyha nem éppen a kímélő ételeiről híres. Tipikus nemzeti ételnek számít a sült sertéshús, párolt káposztával és a jellegzetes körettel, a knédlivel. Ezt semmiképpen nem szabad kihagyni, de válasszunk inkább egy kellemes vidéki vendéglőt, ahol 130-150 Koronába kerül egy tisztességes adag, ugyanez Prága belvárosában a duplája. Ott ennyiért legfeljebb egy alap pizzát lehet kapni. De ha már gyors étkezés, akkor a hamburger helyett érdemes inkább az utcán kapható hagyományos cseh kolbász kipróbálni. 35-50 koronáért egészen sokáig bírja vele a turista. A csehek a legnagyobb sörfogyasztók a világon, ami azért sem nagy csoda, hiszen talán a világ legjobb söreit főzik itt, az ország 70 sörgyárában. Aki szereti ezt a nedűt, az nyugodtan kóstolgasson, és ne csak a legnagyobb márkákat, és főleg ne csak dobozból. Nekünk még nem sikerült rossz sört inni Csehországban.
Nem mehetünk el szó nélkül a világhírű Becherovka, a Slivovice és az Absinth mellett sem. Az első kettő fogyasztása kifejezetten javallott, az utóbbival nem árt vigyázni, mert 70% az alkohol tartalma, rettenetesen keserű, ezért tisztán szinte ihatatlan.
16. Turista információk
A turisztikai célpontok közelében és minden jelentősebb településen van turista információs iroda. Általában németül és angolul mindenütt beszélnek. Az ismertetők, programfüzetek több nyelvűek, ritkán előfordulnak magyar nyelvű kiadványok is. Helyenként egészen jó térképekre lehet szert tenni. Számos, nagyon szép fényképes brossura, könyv kapható, szinte minden nevezetességről, de ezeknek elég magas az ára. A városokban sétálva számos útbaigazító táblát találni, ami megkönnyíti a tájékozódást és elvezet a műemlékekhez. Nem mellékes szempont, hogy a nyilvános WC-ket is kitáblázzák, amik használata többnyire ingyenes, helyenként 5-10 Korona. Mindenkinek ajánljuk, hogy ha Csehországba készül, előzőleg feltétlenül látogassa meg Budapesten a Cseh Idegenforgalmi Hivatalt. Nagyon tartalmas, szép, magyar nyelvű kiadványokra, térképekre, kemping katalógusokra tehet szeret, melyek segítségével könnyedén összeállítható az útiterv. Csupán azt lesz nehéz eldönteni, hogy mi maradjon ki. A tavaszi Utazás kiállításra is igen gazdag anyaggal szoktak érkezni a csehek. Ott is érdemes gyűjtögetni és informálódni. Az internet is kifogyhatatlan forrás. Csak be kell írni a keresőbe, hogy Csehország, és ömlenek az adatok.
Fontos információ: minden évben, szeptember második hétvégéjén Csehország megrendezi az Európai Örökség Napokat. A várak, kastélyok, múzeumok és más érdekes műemlék épületek - azok is, amelyek egyébként zárva tartanak - ingyen megnyitják kapuikat a nagyközönség előtt.
17. Szubjektív értékelés
A cseh emberek mentalitása, életstílusa, életkörülményei nagyon hasonlóak a mieinkhez. Sok esetben történelmi szálak is összekötnek bennünket. Nem véletlen, hogy az ember hamar otthon kezdi magát érezni az országban. Mindenütt azt tapasztaltuk, hogy szívesen látnak bennünket, lakóautós magyarokat. Nem csak Prága és a történelmi helyszínek, hanem a természeti szépségek is lenyűgözik az embert minden évszakban, ráadásul nincs is túl messze. Annyira változatos, izgalmas, sokszínű ország, hogy szívből ajánljuk mindenki számára.