MAROKKÓ

Az ismertető 2011-ben szervezett körúton szerzett személyes tapasztalatok alapján készült.

Marokkó gyakorlatilag az egyetlen olyan Európán kívüli ország, amely infrastruktúrájával, közállapotaival, politikai és higiéniai körülményeivel a legkevésbé tér el megszokott európai környezetünktől. Viszonylag egyszerűen megközelíthető, így hagyományos eszközeinkkel a túra lebonyolítható. Ugyanakkor bepillantást enged az arab és iszlám kultúrába, Afrika sejtelmes világába, a sivatag rejtelmeibe, egy idegen földrész hangulatába.
Marokkóban az ellentétek széles skálája van jelen. Megtalálható a műanyag fóliából épült nyomortelepek mellett a legmodernebb luxus villanegyed, az autóroncsnak sem megfelelő valamik mellett a luxuskocsik sora, a régi Ecseri piac kínálatát is messze alulmúló falusi vásárok mellett a bevásárlóközpontok és a világmárkák divatüzletei, az omladozó vályogházak mellett a fél milliárd dollárból épült II. Hasszán mecset és a 22 királyi palota - és a sort még hosszan lehetne folytatni.

1. Odajutás, tranzit országok
Marokkót legkönnyebben Spanyolországon keresztül lehet megközelíteni. A kompok döntő többsége Gibraltár térségéből (Algeciras, Tarifa) indul, és vagy a Tanger-től északkeletre lévő nemzetközi kikötőben (MED), vagy Ceuta-ban (Sebta), a spanyol enklávéban kötnek ki. Ez utóbbi esetben szárazföldi határon lehet belépni. Gibraltár térségébe a legrövídebb út a Földközi tenger partján, Szlovénián, Olaszországon, Franciaországon és Spanyolországon keresztül vezet, és kb. 3200 km Budapesttől végig autópályán. A kompolás kb. egy óra, és napjában több járat is van.

2. Körutazás hossza, szükséges időtartam, javasolt időpont
A legfontosabb nevezetességeket egy kb. 3000 kilométeres körúttal fel lehet keresni. Feszített programmal ez mintegy egy hónap alatt teljesíthető. Sok függ attól, hogy a nevezetességek meglátogatását hogyan lehet megszervezni, mennyire törekszünk teljességre, mennyi időt szánunk egy-egy város megismerésére, mennyi időt tervezünk a sivatag térségében vagy a tengerparton strandolással tölteni. Tapasztalatunk szerint a lakóautósok egy-két hónapot szánnak az országra.
Marokkóban a főszezon a téli hónapokra esik (novembertől márciusig). A nyári időszak nagyon meleg, a tavaszi hónapokban a sivatag körzetében gyakori délutánonként a szél és ezzel a homokvihar.

3. A lakóautózás elterjedtsége, ismertsége
Az egzotikus célpont egyre több külföldi lakóautóst vonz. Döntő többségük Franciaországból érkezik, de vannak szép számmal németek és hollandok is. Helyi lakóautót nem láttunk, és lakókocsisok se nagyon merészkednek ilyen messzire.

4. Utak minősége, útjelzések
Az utak minősége az előzetes várakozásnál jobb. Ez nem jelenti azt, hogy váratlanul nem találkozhatunk úthibákkal. Ezért érdemes figyelni az előttünk haladók mozgását. A fontosabb településeket érinti a jelenleg is fejlesztés alatt álló fizetős autópálya hálózat. Az autópályákon elterjedt gyakorlat, hogy gyalogosok keresztezik, a leállósávban stoppolnak, vagy állatokat hajtanak. Az utak általában elég szélesek, de - elsősorban a sivatag peremén - gyakran csak egysávosak, ahol rendre le kell húzódni, hogy elengedhessük a szembejövőket, vagy a mögöttünk gyorsabban haladó terepjárókat. A legelterjedtebb közlekedési eszköz még mindig a szamár, illetve a szamárkordé. Ezek, ha lehet, az út mellett haladnak, de sokszor csak az aszfalton van lehetőségük közlekedni. A szegényes vasút hálózat miatt az áruszállítás döntő többségét teherautók bonyolítják le. Ezek sokkal nagyobbak és lassabbak az Európában megszokottnál (kamiont alig látni). A nagyon öreg járműállomány és elsősorban a félelmetesen megpakolt kisteherautók, furgonok lassan haladnak és kerülgetésük az egyébként nem túl erős forgalomban sokszor problémás. A települések határán az országutak általában 4-6 sávosra szélesednek. Ezek közül ugyan legalább kettőt elfoglalnak az utcai árusok és a parkoló járművek (autók, szamarak, szamárkordék), de igy is jól lehet haladni. A sebességhatár lakott településen 60 km/óra.

Az útjelzések kétnyelvűek (arab, francia) és elég esetlegesek. Az utak számozását nem tüntetik fel. A ritka úthálózat miatt túl sok alternatíva nincs, így el lehet boldogulni. Jó autótérkép mindenképpen szükséges. GPS-es navigáció teheti igazán biztonságossá a tájékozódást, bár a teljes országot lefedő digitális térkép 2011-ben nem érhető el.

5. Parkolás
A nagy városok belső területein itt is nehéz parkolni, de sokkal kevésbé problémás, mint Európában. Az utak mentén alig van pihenő hely, de kiállási lehetőséget azért elég gyakran találni. WC-vel nem találkoztunk.

6. Forgalom, közlekedési sajátosságok
A gyér úthálózat ellenére a forgalom nem túl erős, inkább csak a nagyvárosok bevezetőin találkoztunk kisebb dugókkal. A közlekedési viszonyok - eltekintve a sok gyalogostól, hajtott állattól és a nagy teherautóktól - alapjában nem túl jelentősen térnek el az európai gyakorlattól. Mindenesetre különös figyelemmel kell vezetni. A sivatag közelében számolni kell homokátfúvással.

7. Kempingek, kempingkártyák használata
A 2011-2012-es marokkói kempingkatalógus egy ujjnyi vastag kiadvány. Hogy hány kempinget sorol fel, nem tudjuk. Az utakat járva több helyen láttunk kempinget hirdető táblákat. Ezek - gondoljuk - sokszor nem nyújtanak többet, mint egy lakóautóparkoló. Mi inkább a jobb minőségű helyeken táboroztunk.

A kempingekben az árak az Európában megszokottnak csak töredéke. Két fő lakóautóval, elektromos csatlakozással 5-10 €-ért éjszakázhat. A kempingeket nem szabad európai normák szerint megítélni. Jártunk olyan ötcsillagos, minden igényt kielégítő kempingben, melyhez foghatóval Európában sem találkozik az ember, de megközelíteni csak egy négy és fél kilométeres, kátyús földúton lehetett, elhaladva pár nyomortanya mellett. Máshol fosszíliából kifaragott mosdókagylók voltak, de villany az nem. Általában a francia tulajdonban és üzemeltetésben lévő táborhelyek színvonala jobb. Többször volt probléma a vizesblokkal. Elsősorban a kapacitással, de a felszereltséggel is. Volt, hogy a guggolós WC-t olyan ötliteres vizeskannából kialakított edénnyel kellett leönteni, melyet csak az előtérben lehetett feltölteni. Többször volt gond a vízellátással, a melegvízről nem is beszélve.

Az európai kemping katalógusok nem tartalmaznak információt Marokkóról. Egyedül a CampingCheque katalógusában szerepel hat táborhely (mi ezeken éjszakáztunk). Egy 15 eurós csekkért két, sőt egy helyen négy éjszakát tölthettünk.

8. Éjszakázó helyek
Erről nincs információnk, a szervezett körút nem tette szükségessé, hogy ezzel a kérdéssel foglalkozzunk.

9. Lakóautós infrastruktúra kiépítettsége
Az általunk meglátogatott kempingekben megoldható volt a vízvétel és chem-WC ürítés, több helyen a szennyvíz leeresztés. Kempingen kívül ilyennel nem találkoztunk. Lakókocsi-lakóautó értékesítő telepet, és egy szegényes kínálatú alkatrész boltot és szervizt egyedül a Marrakech melleti kempingben láttunk. Gázpalack töltési lehetőség a gázgyárakban van, de csak francia csatlakozású palackokhoz. Ilyeneket szinte mindenhol lehet kapni és cserélni nagyon olcsón.

10. Bankkártya elfogadás
Benzinkutaknál, kempingekben nem, vagy csak nagyon esetlegesen, a nagyobb szupermarketek nagy részében elfogadják a nálunk használatos és Magyarországon kibocsájtott kártyákat. A nagyobb településeken található ATM. Célszerű jelentős mennyiségű készpénzzel utazni. A helyi pénzt (marokkói dirham) nem szabad kivinni az országból. Ott jártunkkor egy euróért 11 dirhamot adtak.

11. Turisztikai célpontok
A marokkói turisztikai célpontok négy csoportba sorolhatók.

Legismertebbek a királyi városok (Rabat, Meknes, Fes és Marrakech) és Casablanca. Ezek az arab építészet számtalan szép darabjával, hangulatos és nagyon gazdag választékot kínáló bazárokkal, régi, fallal körülvett városrészekkel (kasbah) várják a látogatókat.

Legegzotikusabbak a sivatagi célpontok. Marokkó területéhez tulajdonképpen csak a Szahara nyugati határvidéke tartozik. Az igazán sivatagos, vitatott hovatartozású déli területekre magunkfajta turista nem jár. Azért az Erfoud-tól délkeletre lévő elszigetelt homokdűne, az Erg Chebbi és délebbre az algériai határ melletti Mhamid környéke teljes képet tud adni a sivatag világáról. Itt szerveznek túrákat oázisok és nomádok táborhelyeinek meglátogatására, sátortáborban történő éjszakázásra, ősí települések felkeresésére, (melyhez hozzátartozhat helyi családok otthonának meglátogatása is). Ezen a környéken lehetőség van tevegelésre, vagy akár karaván túrákon való résztvételre is.

Kevésbé ismert, hogy az ország területének nagy részét az Atlasz hegység foglalja el, több 3000 méter feletti csúccsal. Ez számtalan kirándulásra ad lehetőséget. A turisták körében népszerű az Agadir melletti Paradicsom-völgy és Marrakech mellett az Ourika-völgy. Egy ilyen kirándulás lehetőséget ad kisebb települések, falvak felkeresésére is, ahol ha szerencsénk van, falusi vásárokat is megnézhetünk. Ezek különleges élményt nyújtanak, egyik idegenvezetőnk szavaival élve ezer évet léphetünk vissza az időben.

Marokkó a tengerpartok kedvelőinek is nyújt élményt. Érdekes módon a Földközi-tenger melléke kevésbé frekventált, nincs is nagyon kiépítve. Az atlanti partvidék viszont kedvelt célpont. Sajnos hosszú szakaszokon (pl. Casablanca környékén) a part fürdésre alkalmatlan, errefelé az üdülőtelepeken a partra épített medencék sora várja az üdülőket. Agadir környékén viszont csodálatos homokos szakaszok is vannak, ahol nyugati színvonalú üdülőtelepek sora épült.

12. Autópályák, díjak
Az országban mintegy 1000 km autópálya van. Ezek nagyrésze fizetős. Két tarifa van, a személyautókra és a teherautókra. A lakóautókat ez utóbbiba sorolják. A Tanger - Rabat szakaszon az olasz rendszer működik (belépéskor jegyet adnak, kilépéskor a megtett távolságnak megfelelően kell fizetni, a teljes kb. 300 kilométerre 136 dirhamot), máshol a Franciaországban megísmert rendszert alkalmazzák (látszatra rendszertelenül megállítják a kocsikat és kisebb összegeket, általában 15-25 dirhamot, beszednek).

13. Üzemanyag árak
Európai szemmel nézve a 7 dirham (kb. 66 eurócent) körüli literenkénti gázolaj ár mesébe illő.

14. Belépők
Marokkóban több helyen szednek kisebb, általában 10 - 20 dirham körüli belépti díjat. Egyedül Casablanca-ban, a II. Hasszán mecsetben kérnek jelentősebb összeget (fejenként 120 dirhamot). Ugyanakkor elvárják a borravalót (fejenként 10 - 20 dirhamot) az idegenvezetők, a buszsofőrök, a terepjárók sofőrjei, a tevehajcsárok, a pincérek, sőt a parkolást önkényesen segítők is.

15. Bolti, vendéglői árak
Kevés információ áll rendelkezésre. Az élelmiszerek ára nem tér el jelentősen az Európában tapasztaltaktól, a kenyérfélék kimondottan olcsók. A nemzetközi hipermarket hálózatok - amelyeknek a nagyobb városok határában található bevásárlóközpontokban vannak üzleteik - a teljes internacionális áruválasztékot kínálják. Kisebb településeken nagyon sok a "garázs üzlet", ahol a legfontosabbak beszerezhetők. Zöldséget, gyümölcsöt piacokon, vagy utcai árusoknál lehet kapni.

Kiránduló- és üdülőhelyek éttermeinek hirdetéseiben 5 - 10 eurónak megfelelő dirhamért már láttunk menüajánlatokat.

16. Turista információk
Turista információs irodát nem láttunk, de erre a szervezett úton nem is volt szükségünk. Tapasztalatunk szerint a kempingek készek segíteni vendégeiknek a túrák megszervezésében, a szükséges közreműködőket (idegenvezető, terepjáró sofőrrel, vagy akár teve hajcsárral, stb.) bevonni.

17. Nyelvhasználat
A francia nyelv használata általános, valamennyi tábla és felirat ezen a nyelven is közli az információt. Az idegenvezetők és a kempingek dolgozói többnyire angolul és/vagy németül is beszélnek valamilyen szinten. Máshol kevés esély van arra, hogy az ott járó ezeken a nyelveken megértesse magát. Tekintettel a különleges körülményekre, nagyon javasolható, hogy a társaságból valaki legyen képes franciául kommunikálni.

18. Adminisztratív feltételek
Marokkó nem EU ország, így útlevél kell, melynek érvényessége legalább 6 hónappal meg kell haladja a belépés időpontját. Vízumkötelezettség nincs, a normál turistaútlevél 90 napos tartózkodásra jogosít. Ha ez problémát jelent, megoldás lehet egy kirándulás Ceuta-ba, vagy Melihea-ba (Melilla), a Földközi-tenger partján lévő két spanyol enklave valamelyikébe, ahonnan visszatérve ismét indul a 90 nap. A gépjárművek beléptetése egy ideiglenes import procedúra, mely elég kaotikusan bonyolódik. A kapott kétpéldányos igazolásra nagyon kell vigyázni, mert kiléptetéskor vagy igazoltatáskor kérik.

Biztosítási szempontból Marokkó Európának számít. Az itthoni gépjármű felelősségbiztosítás érvényes, csak meglétének igazolására nemzetközi zöldkártyát vinni kell. Az európai betegségbiztosítási kártya nem érvényes, ezért az utasbiztosítás feltétlenül indokolt, és javasolható a gépjárműre is egy assistance biztosítás kötése.

19. Higiéniai szempontok
Talán ebből a szempontból a legnagyobb az eltérés Európához képest. Bár semmilyen védőoltás sem kötelező, tetanusz, hepatitis A és B ellen mindenki ajánlja a védőoltást. Egyesek szerint hepatitis C, tifusz és vérhas ellen is célszerű oltatni (mi ezt nem tettük meg).

A hálózati víz fogyasztását senki sem ajánlja. Mi még főzni is palackos vizet használtunk és fogat és arcot a lakóautó frissvíz tartályában magunkkal vitt vizzel mostunk. Mivel ez nem biztos, hogy elegendő, célszerű a víz kezeléséhez vegyszert, pl. Certisil combina-t vinni, és szükség szerint használni. Ha helyi víz kerül a lakóautó vízrendszerébe, visszatérés után javasolt a teljes átmosatás megfelelő kemikáliák alkalmazásával.

Gyógyszerekkel is jobban kell felkészülni, mint más túrák esetén. Elsősorban hasmenéses betegségekre kell számítani. A megelőzés érdekében kézfertőtlenítő gél, a WC-papír és az ülőkére papír mindig legyen velünk, mosogatáshoz használjunk fertőtlenítő hatású mosogatószert és Neomagnolt. Ha étteremben, vagy idegen helyen eszünk-iszunk, győződjünk meg az evőeszközök, poharak tisztaságáról (a mosogatás nem erőssége a helyieknek). Kerüljük az olyan ételek fogyasztását, mely közvetlenül érintkezhetett vízzel (pl. zöldsaláta). És legyen velünk tömény ital "dezinficiálásra".

Kellő óvatossággal elkerülhető a probléma. Így is fogunk találkozni számos alkalommal számunkra szokatlan, nem egyszer elfogadhatatlan helyzetekkel.

20. Biztonság
E tekintetben az előrejelzések nem voltak túlzottan kedvezőek. Mi négyhetes otttartózkodásunk során semmilyen problémával nem találkoztunk. A helyiek általában kedvesek, az utcai árusok portékájuk kínálásával, vagy a kéregető gyerekek néha zaklatják a turistákat, de ők sem agresszívek. A rendőri jelenlét elsősorban az utakon erős.

21. Szubjektív értékelés
Marokkó különleges, egzotikus célpont, jó szívvel csak gyakorlott kempingezőknek ajánlhatjuk, és akkor is a szokásosnál körültekintőbb felkészülést igényel. Aki rászánja magát, életre szóló élményben lesz része. Az országot nem szabad európai mércével mérni, teljesen más világ. De ez a világ különleges tapasztalatokat és élményeket ígér.