SVÁJC

Az ismertető 2007-es, személyes tapasztalatok alapján készült.

1. Odajutás, tranzit országok
A magyar határtól Ausztria - Németország útvonalon a Bodeni-tó kb. 700 km, míg dél felől közelítve Ausztria, Olaszország felől a Luganói-tó kb. 800 km távolságra van. Mindkét irány végig autópálya, az előbbin München környékén, míg az utóbbin Milánónál, illetve a nyári hétvégéken az olasz tengerparton rendszerint nagy forgalomra kell számítani. Fontos még felkészülni arra is, hogy a sok éjszakázó kamion miatt késő este előfordulhat, hogy nem férünk be az autópálya parkolóba.

2. Körutazás hossza, szükséges időtartam, javasolt időpont
Egy 3500-4500 km hosszú túra során elég alaposan bejárható az ország. A közel félmagyarországnyi Svájban igazán nincsenek nagy távolságok, csak a hegyekkel kell megküzdenünk. Ha 1,5 - 2 hetet rászánunk az utazásra, akkor már alaposan megismerhetjük Svájcot. Az ország fontos bevételi forrása a turizmus, télen-nyáron hemzsegnek a felkapottabb helyeken az idegenek. MInt általában, itt is javasoljuk a június-júliusi, vagy a szeptemberi időpont választását. A hegyek közt az időjárás elég változékony lehet, még a legforróbb nyárban is előfordulhat, hogy egy-egy éjszakára el kell indítani a fűtést. Persze Svájc az az ország, ahol a szezon 12 hónapon keresztül tart. A havas sportok szerelmesei nyáron is síelhetnek, de az igazi téli nagyüzem decembertől márciusig tart.

3. A lakóautózás elterjedtsége, ismertsége
Európa szívében természetesen valamennyi nagy lakóautós náció megfordul. Svájci rendszámú autót kevesebbet láttunk, az olaszok-németek-franciák uralják a terepet.

4. Utak minősége, útjelzések
A hagyományosan háromnyelvű országban természetesen kiválóan táblázottak az utak, a tájékoztató szövegek általában az adott kanton nyelvén íródnak. A hágókon átvezető utak csak nyáron vannak nyitva, ezekről a táblák előre tájékoztatnak. Az autópályák jó minőségűek, de a parkolókat a megszokottnál ritkábbra telepítik.

5. Parkolás
Egy gazdag országban ne csodálkozzunk azon, hogy szinte a legkisebb falvakban is fizetni kell a parkolásért. Ugyanez a helyzet a felvonók, hegyi vasutak indulóállomásainál lévő parkolókban is.  A parkolóórás helyeken óránként általában 1 CHF-t kérnek. A ritkán előforduló ingyenes parkolókban többnyire maximálják az eltölthető időt, itt az ablakba kihelyezhető, a megérkezés időpontját mutató tárcsa használata kötelező.

6. Forgalom, közlekedési sajátosságok
Svájc egy vidéki ország. Talán ez a legtalálóbb kifejezés, ha a forgalmat jellemezni akarjuk. Az ország nagyságából adódóan egyébként sincsenek nagy távolságok, ha mégis hosszabban kell autóznunk, akkor ott a jól használható autópálya hálózat. Kellemes meglepetésként az utak szinte sehol nem zsúfoltak, a máshol tapasztalható végeláthatatlan kamion soroknak itt nyoma sincs. A tranzit forgalom vagy elkerüli az országot, vagy vasúton szállítják át a teherautókat Svájcon. A vasúti hálózat nagyon sűrű, jól karbantartott, és természetesen mindenhol villamosított.

Feltétlenül számolnunk kell azzal, hogy az Alpok országában nemcsak a nálunk megszokott időben találkozhatunk téli útviszonyokkal! Svájcban sok olyan falu van a hegyek között, ahol tilos a gápjárműforgalom (pl. Zermatt, Saas Fee). Ezekre a helyekre általában vonattal, fogaskerekűvel vagy kabinos felvonóval lehet eljutni. Ha sokat akarunk kirándulni, akkor az utazás során sokat költünk ezekre a járművekre. Ízelítőül néhány 2007-es felnőtt retúr jegyár: Zermatt-Gornergrat  72,- CHF, Alpnachstad-Pilatus 58,- CHF. Érdemes előre tájékozódni a különböző kedvezményekről. A Swiss Card megvásárlása esetén 50 %-os a  kedvezmény, míg a 16 év alatti gyermekeknek 20,- CHF-ért váltható Junior Card-dal ingyenes az utazás valamennyi vonaton, felvonón, siklón, fogaskerekűn és hajón egy évig.

7. Kempingek
Talán sehol Európában nem találunk ilyen sok kempinget, mint Svájcban. Az általában apró, de jól felszerelt kempingekben (2 felnőtt, 2 gyerek, lakóautó, áram) általában 30-50 CHF/nap díjat kell fizetni.

8. Éjszakázó helyek
Elvileg Svájcban a közterületeken nem lehet a lakóautókkal éjszakázni, de - ha nem zavarunk senkit a jelenlétünkkel - akkor általában nincs akadálya annak, hogy egy-egy éjszakát eltöltsünk egy parkolóban. Előfordul, hogy tábla kifejezetten tiltja a várakozást a lakóautók számára, illetve találkoztunk olyan kiírásokkal is, ahol 10-15 órára limitálták az eltölthető időt. Az autópályák parkolóiban - bár kissé zajosak - is nyugodtan alhatunk.

9. Lakóautós infrastruktúra kiépítettsége
A lakóautó kikötők száma - a környező országokhoz mérten - alacsony. Ha előzetes kutatás (pl. a www.promobil.de/reise honlapon), kiadvány vagy az útjelző táblák segítségével megtaláljuk a szervizpontot, akkor viszont általában ingyen jutunk vízhez, és üríthetjük a tartályokat. Az éjszakázás is lehet ingyenes, vagy a szokásos parkolódíjat (8-15 EUR) kérik el.

10. Pénz, bankkártya használat
Mostanra elszoktunk attól, hogy az európai utazások során az Eurótól eltérő valutával is kelljen számolnunk. Pedig a svájciak éberen őrzött függetlensége az önálló valutában is megnyilvánul, a svájci frank a stabilitás egyik fő jelképe ma a világban. Tehát indulás előtt érdemes pénzt váltani és rácsodálkozni az élénken színezett bankókra. Természetesen az ismert bankkártyákat (Visa, Eurocard) szinte mindenhol elfogadják, de a parkolóórákba, fagyira, büfére nem árt némi készpénzt tartalékolni. Jó tudni azt is, hogy azért sok helyen az eurót is elfogadják.

11. Autópályák, díjak
Az autópályákon csak a határokon kapható éves matrica (ára 2007-ben 26,50 EUR) megvásárlásával szabad közlekedni. A matrica mindig a következő év január végéig érvényes. Egyes alagutak (Szt. Gothárd, Szt. Bernát és a San Bernardino) külön fizetendők.

12. Üzemanyagárak
A svájci üzemanyagárak a német-olasz áraknál egy kicsit mérsékeltebbek, 2007. júliusában a diesel 1,11 a 95-ös benzin 1,12 EUR-nak megfelelő svájci frank volt literenként.

13. Nem szokásos turisztikai célpontok
Svájcban nem most kezdték az idegenforgalmi szakmát: szinte valamennyi nevezetességnek kiváló propagandája van. Ezek közül emeljük ki az Aletsch-gleccsert és a kilátást a Luganói-tóra.

Az Alpok leghosszabb jégfolyója a Jungfrautól indulva mintegy 25 km hosszan húzódik. A legszélesebb pontján eléri a 2 km-t is. Az UNESCO a világ természeti örökségei közé sorolta. És valóban: a magyar tájhoz szokott szemnek káprázatos látvány ez a "jég autópálya". A Rhone vögyéből Mörel-ből, Betten-ből és Fliesch-ből indulnak a felvonók, mi a középső faluból jutottunk fel egy átszállással a 2643 m magas Bettmerhorn-ra. Talán visszaadnak a képek valamit abból a fantasztikus kilátásból, amelyben részünk volt. A környéken mindenfelé vezetnek a turista utak, esőkabát és egy jó túracipő nélkül nem tanácsos nekiindulni. A gleccserre lemerészkedni kizárólag vezetővel és speciális felszereléssel szabad - az erősen szabdalt jég-labirintusban könnyen eltévedhet az ember.

Ticino kanton gyöngyszeme a hegyek közé szorított, Olaszországba is átnyúló, furcsa formájú Luganói-tó. Lugano meglátogatása és a sétahajózás a tavon megszokott program, de szép időben feltétlenül látogassunk fel a San Salvatore hegyre a siklóval. Bár a legendákkal övezett hegy svájci léptékkel mérve alacsony (912 m), de olyan pazar körpanorámát kínál, amely megéri a kirándulást. A tetőn épült templom teraszáról a tavon túl a Svájci és Szavoyai Alpokra, délen pedig a Lombardiai síkságra láthatunk rá. A fenti múzeum elmeséli a hegy történetét, majd ha kedvünk tartja, akár gyalogösvényen is visszaereszkedhetünk a tóhoz.

14. Belépők
A különféle múzeumi, kiállítási belépők nem tartoznak az olcsó kategóriába. Szinte mindenhol van családi, ifjúsági illetve nyugdíjas kedvezmény. Néhány példa az 5 fős családi jegyre: a Ballenberg szabadtéri múzeumba 40 CHF, a Chillon-i várkastélyba 28 CHF-t fizettünk.

15. Bolti, vendéglői árak
A vendéglői árak általában meglehetősen drágák. Ha a svájci specialitást, a fondue-t meg akarjuk kóstolni, akkor fejenként 20-25 frankot kell rászánnunk, egy tisztességes ebédért akár 50 frankot is otthagyhatunk. A bolti árak a Nyugat-Európában megszokott szinten mozognak.

16. Turista információk
Minden nagyobb településen és a főbb nevezetességek környékén találunk hagyományos információs irodát, ahol bőségesen elláthatjuk magunkat prospektusokkal, egyszerűbb térképekkel. Általában segítenek különféle menetjegyek megváltásában is, illetve a 6. pontban említett, kedvezményt biztosító kártyákat is megvásárolhatjuk.
A turistautak jelzésére piros festéket használnak,  az elágazásoknál sárga táblák tájékoztatnak az útirányról.

17. Nyelvhasználat
A legnagyobb a német nyelvű népesség, ezt követi a francia és az olasz. A némettel és az angollal szinte mindenhol elboldogulhatunk, de legyünk tisztában azzal, hogy a mindennapi életben a svájci német (Schwyzertütsch) megannyi dialektusát használják. Az a gyanúnk, hogy Goethe sem biztos, hogy értette volna azt a bácsit, akitől egy elhagyatott alpesi tanyán próbáltuk megtudni, hogy melyik ösvényen juthatunk le a faluba, ahol az autónkat hagytuk.

19. Szubjektív értékelés
Svájcban minden pillanatban érződik a nyugalom. A hegyekben a tehenek kolompjai hallatszanak minduntalan. Elsősorban azoknak ajánljuk a nyári utazást, akik szeretnek sokat kirándulni, és nem riadnak vissza a több órás túráktól és a gyorsan változó időjárástól sem. Télen a kiváló minőségű és hatalmas kiterjedésű sípályák vonzzák azokat, akik ezért az osztrák-olasz áraknál többet is hajlandóak fizetni.