MACEDÓNIA

Az ismertető 2013. évben vezetett túrán és 2015-ben szerzett személyes tapasztalatok alapján készült.

1. Odajutás

Macedónia, mint a volt Jugoszlávia legtávolabbi köztársasága, legegyszerűbben Szerbián keresztül közelíthető meg. A Röszke-Belgrád-Nis-Szkopje útvonal a macedón határ előtti 80 kilométer kivételével végig autópálya. Röszkétől a macedón határ 600 kilométer.

2. Körutazás hossza, szükséges időtartam, javasolt időpont
Macedóniában a főutak vonalvezetése miatt nehéz körutat szervezni. A látnivalók többsége az ország nyugati felében található. 6-800, maximum ezer kilométer autózással a turisztikailag érdekesebb helyek bejárhatóak. Ez a túra másfél-két hét alatt teljesíthető. Macedónia önálló célpontként is számításba jöhet, de egy macedón-albán körút részeként, vagy Görögország, esetleg Bulgária felé átutazóban is felkereshető. Az ország, klímája átmeneti a mediterrán és a kontinentális között. A nagyon kevés kemping is általában csak a nyári időszakban (május elejétől szeptember végéig) van nyitva.

3. A lakóautózás elterjedtsége, ismertsége
Macedóniában alig néhány lakóautó járja az utakat, ezek mind külföldiek. Hollandok, franciák, németek, belgák, szlovénok fordulnak elő.

4. Utak minősége, útjelzések
Az utak minősége kritikus kérdés Macedóniában. Észak déli irányban - kisebb kihagyással - lekeresztezi egy autópálya, mely nagyrészt még a jugoszláv időkben épült és elsősorban Görögország bekötését szolgálja a nemzetközi vérkeringésbe. Erről van egy leágazás nyugatra Skopje felé és azon túl Tetovo érintésével Gostivar-ig. Ezek jó állapotban vannak. A főutak állapota már vegyes, a Kumanovo-ból Szófia felé induló főút már elég keskeny és burkolata sem tökéletes, a Resen-t és Ohridot összekötő hágón az út egyenetlenségei miatt alig lehet haladni. Ugyanakkor a Gostivar-ból az Ohridi tóhoz, majd tovább Albániába vezető útra nem lehet panasz (bár ez utóbbin van néhány nagyon veszélyes kátyú). A mellékutak állapota már sokkal rosszabb.
Az közlekedési jelzések a nálunk szokásosak, bár például a Szófia felé vezető főúton a kapaszkodó sávoknak sem az elejét - és ami sokkal kritikusabb - sem a végét nem jelzik.

Az útjelzések kielégítőek, bár a lakott településekről kivezető utakat néha nehéz megtalálni. Új kiadású autótérkép mindenképpen ajánlott, de GPS-es navigáció teheti igazán biztonságossá a tájékozódást. Mivel Macedónia az általánosan használt GPS térképen nem tartozik a részletesen lefedett országok közé, számolni kell azzal, hogy a GPS navigáció nem működik tökéletesen. Számos GPS térkép, elsősorban a régebbiek, nem ad lefedést az országra. Indulás előtt érdemes meggyőződni arról, hogy a bejárni tervezett területről GPS-ünknek van-e, és ha igen, milyen részletes térképe.

5. Parkolás
A városok belső területein gyakran nehéz parkolni, a belvárosokban itt is vannak fizetős területek, de azért némi gyaloglás árán mindig lehet megoldást találni. Az utak mentén alig van pihenő hely, WC-vel pedig talán nem is találkoztunk.

6. Forgalom, közlekedési sajátosságok
A forgalmi viszonyok megfelelnek az itthoninak, a főútvonalak nem mondhatóak zsúfoltnak.

7. Kempingek, kempingkártyák használata
Macedóniában nagyon kevés kemping van, a nagy kempingkatalógusok közül az ADAC mindössze 3-at, az ACSI egyet sem sorol fel az egész országban. A bővebb internetes adatbázisok 2015-ös kiadásában is csak 6 hely szerepel. Ezek a szkopjei kivételével mind az Ohridi és vele szomszédos Prespa tó körzetében vannak. A freytag&berndt legújabb kiadású térképén közel két tucat táborhelyet jelez, az előbb említett területeken túl a tranzit autópálya mellett, a Mavrovo Nemzeti parkban és az ország dél-keleti csücskében lévő Dorjani tó mellett is. Előszezoni kedvezményt egyetlen kemping sem kínál.

A Skopje-i és Struga-i kempingre nem lehet panasz. Előbbi kialakítása nemzetközi összehasonlításban is kiváló, míg a másik egy jugoszláv időkből megmaradt hatalmas táborhely, melynek vizes helységeit felújították. Azért nem szabad elfelejteni, hogy ezek a helyek a Balkánon vannak, így számolni kell kellemetlen tapasztalatokra is. (Skopje-ban a feszültség olyan alacsony volt, hogy a hűtők feltették a kezüket, a chem-WC ürítő be volt zárva, Struga-ban a zuhanyfülkéken csak függöny van és a sok otthagyott, régi, lepusztult lakókocsi erősen rontotta a kemping hangulatát.) A Prespa tó melletti kemping viszont a legrosszabb volt, ahol hosszú pályafutásunk alatt valaha is megfordultunk. A szép környezetben annyira lepusztult és elhanyagolt infrastruktúrát találtunk, hogy az szavakkal el sem mondható. Majdnem ilyen rossz volt a Drjan-tó mellett szerzett tapasztalat is.

Más kempingekről nincs személyes benyomásunk, de előzetesen nem árt, ha számítunk a mérsékelten komfortos környezetre.
Mindenképpen ajánlott legalább 50 méter kábellel útnak indulni és javasolt az egyéni érintésvédelmi relé alkalmazása is.

 

8. Turisztikai célpontok, fényképek
Turisztikai szempontból Macedónia egy felderítetlen hely. A jó 25 ezer négyzetkilométeres, 2.1 millió lakosú országról magyar nyelven útikönyv sem áll rendelkezésre, mai napig a Panoráma sorozat ’80-as években kiadott Jugoszlávia kötete használható a legjobban. Naprakész és elég részletes, képekkel illusztrált, és térképpel támogatott információkat az angol nyelvű www.macedonia-timeless.com honlapról lehet beszerezni.

Macedónia nagyon gazdag látnivalókban. Időszámításunk előtt 7000-től napjainkig ötezer archeológiai helyet tartanak számon az országban, természetesen csak ezek egy része van feltárva és töredéke látogatható. Az elmúlt évszázadokban a térség többi államához hasonlóan elég viharos volt Macedónia történelme. Vagy fél tucat alkalommal változott a terület felett hatalmat gyakorló birodalom és ezek - sajnos nem eredménytelenül - mindent megtettek, hogy elődjük épített környezetét is lerombolják. Ennek megfelelően itt sincsenek még ma is használható évezredes épületek, mint Európa kevésbé zaklatott múltú felén, de bőségesen található két-háromezer év történelmét idéző rom. A műemlékek többsége maximum 3-500 éves múltra tekint vissza.

A prehisztorikus korból világviszonylatban is jelentős a 2000-es évek elején Kokino mellett felfedezett 3800 éves „csillagvizsgáló” (Kumanovo-tól 25 kilométerre észak-keletre), ahol a kialakított megfigyelőhelyről a szomszédos hegygerinc módosított csipkézetének mélyedéseiben észlelhető a felkelő nap az év jeles napjain (téli-nyári napforduló, tavaszi-őszi nap-éj egyenlőség). Ilyenformán egy naptár és rokona az angliai Stonehenge-nek. A NASA által világviszonylatban felsorolt régi megfigyelőhelyek listáján a 4. helyen van.

Ebből az időszakból származik egy nagyon érdekes és különleges emlék, az Ohridi-tó keleti partján található Csontok Öblében a vízre épült falu. Itt időszámításunk előtt 1200 évvel mintegy hatvan épület volt egy, a víz felett kialakított platformon, melyet egy mozgatható híd kötött össze a szárazfölddel. Az épületek egy részét 2008-ban ismét felépítették és korabeli eszközökkel berendezve mutatják be. A parton kialakítottak egy parkot látogatóközponttal, benne egy kicsi, de nagyon érdekes múzeummal. A területen egy római kori erőd alapfalait is konzerválták.

A görög időkből Ohrid környékén, Trebeniste határában maradtak emlékek.

Nagyon sok a római korból fellelt rom. A számos ásatás közül legjelentősebb a Bitola közelében lévő Heraklea, az ország közepén, a tranzit autópálya közelében lévő Stobi (külön lehajtója van az autópályáról és rövid pihenőre kiválóan alkalmas hely), a Prilep környékén lévő egykori Stibera és Ohrid, korábbi nevén Lychnidus.

Több középkori emlék is megmaradt. Kratovo-ban, a Balkán legrégebbi városában néhány, korábban védelmi célokat is szolgáló lakótorony és három kőhíd, Skopje-ban és Ohrid-ban a vár, Prielp-ben Marko király várának részletei és hasonlók.

A városok közül legjelentősebb a főváros, Skopje. Ezeréves múltjának ma már csak kevés emléke van meg. Ebben nagy szerepe volt az 1963-ban pusztított földrengésnek, mely a város, és elsősorban a belváros több mint felét lerombolta. Ezt azután a kor szellemének megfelelően szocreál stílusban építették újjá. Az elmúlt években indult project keretében építik ismét át neobarokk stílusban. Az eredmény egy identitását kereső mini állam kissé megalomán kísérlete az önigazolásra. A világ egyetlen belvárosában sem látni ennyi, és különösen ilyen nagy és hivalkodó szobrot, mint Skopje-ban. Az összkép kicsit furcsa, de mindenképpen figyelemreméltó. A városban mintegy tíz jelentősebb múzeum is várja a látogatókat.

Macedónia magáénak vallja Teréz anyát, aki bár Albániában született, itt nevelkedett. A belváros főútcáján áll emlékháza és szobra.

Azért megmaradt pár érdekes épület a megelőző korokból is. Ilyen a vár, mely több évszázad emlékeit őrzi és egyben a legjobb kilátópont a városban. Figyelemre méltó a Vardar-on átvezető régi kőhíd, a török időkből fennmaradt Daum pasa fürdője, mely ma egy galériának ad otthont és a régi bazár, mely az isztambuli után a második legnagyobb Európában.

Turisztikailag nagyon jelentős Ohrid, mely számos évezredes emlékével, templomaival és csodálatos fekvésével érdemelte ki helyét az UNESCO világörökségi listáján.

Hosszabb látogatás esetén érdemes Bitola-t is felkeresni, mely az oszmán időkben volt főváros és ennek a kornak számos építészeti emlékét őrzi.

Macedónia különösen gazdag kínálatát nyújtja a templomoknak és kolostoroknak. Ezek többsége az ortodox valláshoz kötődik, de jelen vannak az iszlám épületei is. 992 templomot és kolostort regisztrálnak az országban, ezekben 240 faragott ikonosztáz, mintegy 23 ezer ikon és 150 ezer négyzetméternyi freskó található.

Nagyon szép Ohrid-ban a Szent Bölcsesség (Sv.Sofija) templom, a Sv.Jovan Kaneo kápolna és az Isten Anyja templom (mellette ikon múzeum is van), de érdemes felkeresni az ókeresztény bazilika romjait is. Jelentős Skopje környékén a Pantelejmon kolostor, az albán határ mellett, Debar-tól északra a Jovan Bigorski kolostor, az Ohridi tó partján álló Sv.Naum kolostor, a Prilep mellett található Szent Mihály Arkangyal (Sv.Mihail Arhangel) kolostor és hosszan lehetne sorolni. Az iszlám mecsetjei közül kiemelkedik a macedóniai albánok fővárosában, Tetovo-ban található Festett, vagy Tarka mecset, melyért önmagában is érdemes felkeresni Macedóniát. Közelében van a ma ismét működő Arabati-Baba-Tekke derviskolostor. Számos kisebb-nagyobb, régebbi, vagy újabb mecsettel találkozhatunk országszerte.

A természeti szépségek széles skáláját kínálja Macedónia. Jellegét tekintve hegyes ország, ez határozza meg a látnivalókat.

Ezek közül elsősorban a három tektonikus úton kialakult természetes tó méltó említésre, a dél-nyugati területen az Albániával határos Ohridi- és Prespa-tavak, valamint az ország dél-keleti csücskében lévő, és Görögországgal határos Dorjani-tó. Mindhárom fürdésre alkalmas és partjaikon üdülőterületek vannak. A legjelentősebb az Ohridi-tó. A maga 358 négyzetkilométeres vízfelületével és átlagosan 164 méteres mélységével nemcsak Európa legnagyobb édesvíz tartaléka, de egyben a kontinens legrégebbi állóvize is. Korát 4-10 millió évre becsülik. Számos, csak itt megtalálható élőlénynek ad otthont. Területének egy harmada Albániához tartozik. Felszíne 695 méterrel van a tengerszint felett. Rajta van az UNESCO világörökségi listáján. A tőle keletre lévő Prespa-tó sokkal kisebb és 150 méterrel van magasabban. Közöttük található a Galichica hegység 2000 méter feletti vonulata. A terület egyike Macedónia három nemzeti parkjának. Külön nevezetesség a Prespa-tóban egészen az albán határnál lévő lakatlan kis sziget a Golem Grad (Kígyók szigeteként is szokták emlegetni), mely turisták számára csónakkal látogatható.

Ezen túl tucatnyi gleccsertavat találhatunk a hegyekben.

A mesterséges tavak közül a Skopje-től 15 kilométerre délnyugatra lévő, az UNESCO világörökségi listáján is szereplő Matka-kanyon említhető elsőnek. Itt a Treska folyón három gáttal alakítottak ki mesterséges tavakat. A legalsó látogatható. Ennek egyik oldalában jól kiépített turistaösvény vezet, de csónakkal is végigjárható. A turistaösvénnyel ellentétes parton található a környék 20 feltárt barlangjából az egyetlen látogatható. Ez egy cseppkőbarlang és ebben a minőségében első ránézésre nem jelentős. Különlegességét az adja, hogy a szokásos cseppkőbarlangok mészkőhegységekben találhatóak, ez pedig vulkánikus környezetben van. A kanyon mélyén és a peremén több templom és kolostor kereshető fel.

A már említett Galichica Nemzeti Park mellett két másik nemzeti park és három természeti emlék terület (egyike a Matka-kanyon) és számos természeti emlékhely (egyikük a bolgár-görög-macedón hármas határ közelében lévő 38 méter magas Smolari vízesés) van az országban. Szintén természeti emlékhely (Natural Monument) a Kratovo-tól 15 kilométerre nyugatra, Kuklica határában lévő „kőbabák”. Itt a különböző keménységű vulkáni kőzetet a szél és a víz úgy erodálta, hogy emberalakokat formázó sziklák jöttek létre. A terület sajnos nehezen közelíthető meg, az út nagyon keskeny, kanyargós és fák lógnak be. A sziklaképződmények körül EU támogatással szép parkot alakítottak ki látogatóközponttal, tanösvénnyel, amely mára sajnos szinte teljesen elahanyagolttá vált.

A legnagyobb nemzeti park a Mavrovo Nemzeti Park. Ennek területén található a Sv.Jovan Bigorski kolostor és egy nagyobb mesterséges tó. Ez utóbbi partján a freytag&berndt térkép szerint négy táborhely is van. A legnagyobb kiterjedésű természetvédelmi terület az ország déli részén Tikvesh környékén van, és részben magában foglalja a legnagyobb mesterséges tavat, a Crna Reka (Fekete folyó) duzzasztásával kialakított Tikveshko Ezero-t.

Az ország több mint 60 hőforrással büszkélkedhet, melyek egy részére termálfürdőket telepítettek.

Görögország felé autózva rövid pihenőre érdemes megállni Demir Kapija-nál és besétálni a Vardar áttörésbe.

9. Éjszakázó helyek
Nem ismerjük a kempingen kívüli éjszakázás szabályait Macedóniában. Tekintettel az utószezonra és a kevés lakóautósra, alig láttunk példát kempingen kívüli éjszakázásra. Az ADAC Stellplatzführer-e négy camper-port-ot jelez kempingeknél, (a BOARDATLAS internetes adatbázisa csak egyet), ezek az Ohridi és Prespa tavaknál vannak. Mi a Vardar áttörésnél egy borászat parkolójában töltöttünk egy éjszakát.

10. Lakóautós infrastruktúra kiépítettsége
Vízvétel a kempingekben általában megoldható, chem-WC ürítési és szennyvíz leeresztési lehetőség már nehezebb kérdés. Kempingen kívül szervizponttal nem találkoztunk. Lakókocsi-lakóautó értékesítő telepet, alkatrész boltot vagy szervizt nem láttunk. Gázpalacktöltési lehetőségről nem tudunk

11. Bankkártya elfogadás
Benzinkutaknál és nagyobb szupermarketekben elfogadják a nálunk használatos és Magyarországon kibocsájtott kártyákat. Majd minden településen található ATM.

12. Autópályák, díjak
Macedóniában az autópályák használatáért a díjat a régi Jugoszláviában megszokott módon, kapus rendszerben szedik. Elfogadnak eurót is, de csak papírpénzt, és macedón dinárban adnak vissza. A határtól Skopje-ig 180, Skopje-től Gostivar-ig 190 MKD a díj. (1 EUR ~60 MKD, 1 MKD ~ 5 HUF, 2015-ös adat!).

13. Üzemanyagárak
A gázolaj ára alacsonyabb, mint itthon. 2015. nyarán 55 MKD, 90 euró-cent volt. A különböző kutak egységes árakat alkalmaznak.

14. Belépők
Első utunkkor a vezetett túra jellegéből következően ilyen költségünk közvetlenül alig merült fel. A mecsetek meglátogatásakor illik adni valamennyit, ezt néhol látványosan el is várják. Általában személyenként 50-100 MKD a tarifa. Ohrid-ban mind a Szent Bölcsesség (Sv.Sofija) templomban, mind a Sv.Jovan Kaneo kápolnában 100-100 MKD a belépő. A Matka szurdokban legalább 3 fő esetén fejenként 400 MKD a hajótúra. 2015-ben Heraclea meglátogatásáért 100, Ohrid-ban az Isten Anyja templomban 100, a Fellegvárban 30 MKD-t fizettünk.

15. Bolti, vendéglői árak
Élelmiszerüzletben alig jártunk és akkor is kevés dolgot vásároltunk. A néhány nagy szupermarket választéka nemzetközi. A kenyér és palackozott bor ára a hazaihoz hasonló, a tömény szesz, különösen a rákija olcsóbb. Önellátás esetén a speciális magyar alapanyagok kivételével, minden megkapható. Nagyobb városokban a piacok kínálata gazdag, és jelentősen alacsonyabbak az árak, mint a szupermarketekben. Még a nagyobb kempingekben sincs kenyér beszerzési lehetőség.

Az általunk meglátogatott, nagy kempingekben volt snack-bár, étterem. Árakról nincs információ.

16. Turista információk
Információs irodát nem láttunk, a vezetett túrán Skopje-ben idegenvezetőnktől színvonalas anyagot kaptunk az egész országról és az átadott várostérkép is jónak mondható. Ohrid-ban egy szálloda portáján szereztük be város térképünket. A Mavrovó Nemzeti Parkban kirándulni szándékozók szépen kialakított információs központban tájékozódhatnak.

17. Nyelvhasználat
Az angol nyelvvel mindenhol elboldogultunk, bár erre sokkal kevesebbszer volt szükségünk, mint általában.

18. Szubjekív értékelés
Macedóniát mindenkinek jó szívvel ajánlhatjuk aki
- a történelmi múlt emlékeit keresi,
- nyitott mind a természeti szépségekre, mind a városok adta élményekre,
- elfogadja a mérsékelten komfortos környezetet, a rosszabb útviszonyokat és
- kedveli a még felderítetlen helyeket.
Akinek csak korlátozott idő áll rendelkezésére, annak Skopje és környéke, valamint az Ohridi tó vidéke ajánlható nem elfelejtve Tetovo-t.