GÖRÖGORSZÁG

Az ismertető 2015. évi személyes tapasztalatok alapján készült.

1. Odajutás, tranzit országok

Görögországba a legrövidebb út Szerbián és Macedónián keresztül vezet. A Belgrád – Nis – Szkopje irányon Thessaloniki egy 80, illetve
20 kilométeres szakasz kivételével végig autópályán érhető el. Budapesttől a görög határ mintegy 950 kilométer. Mind a szerb-macedón határ előtti szakaszon, mind a Vardar áttörésnél épül már az autópálya. A szerb szakaszért 19.5 eurót kell fizetni több részletben. Elfogadnak eurót is, - így kicsit drágább, - célszerű pontosan kiszámolt összeget adni. Macedóniában is felmerül autópálya díj (kb. 8 euró több részletben). Itt is lehet euróban fizetni, de csak papírpénzt fogadnak el és dinárban adnak vissza. Egy nagyobb körutazás keretében Montenegrón és Albánián keresztül is megközelíthető Görögország. Ekkor sokkal hosszabb és nehezebb autózásra kell számítani. A nyugat-európai turisták ma már szinte kizárólag a tengeri utat választják, valamelyik olasz kikötőből (Ancona, Brindisi, vagy Bari) Igoumenits vagy Patras lehet a célállomás.

2. Körutazás hossza, szükséges időtartam, javasolt időpont
A szárazföldön 2000-2500 kilométeres autózással a fontosabb helyek bejárhatóak. Ehhez jöhet hozzá az oda-vissza út mintegy két ezer kilométerén túl akár több száz kilométer, ha valamelyik szigetet (Korfu, Kréta, stb.) is felkeressük.
A szárazföldön a fontosabb nevezetességeket erőltetett menetben 3-4 hét alatt körbe lehet járni, de a kiváló strandolási lehetőségek miatt célszerű ennél több időt rászánni. Szükség esetén az ország bejárása jól szakaszolható. A Korinthoszi öböltől északra illetve délre eső területekre lehet külön túrát szervezni. Ha, akár a Jón tengeri, akár az Égei tengeri szigetek valamelyikét, vagy Krétát is felvesszük az útitervbe, további hetekkel kell számolni.
Görögország a mediterrán térség legdélebbi területe. Ennek megfelelően az időjárás május elejétől október közepéig kedvező, a kempingek java része is így van nyitva, bár vannak szép számmal ennél hosszabban, sőt egész évben nyitva tartó táborhelyek is.

3. Lakóautózás elterjedtsége, ismertsége
Görögország évtizedek óta kedvelt célpontja a kempingezőknek. Ennek megfelelően viszonylag szép számmal keresik fel a német, holland, újabban francia, de más nemzetiségű lakóautósok is. Hazai lakóautóval alig, lakókocsival inkább csak állandóra telepített formában találkozhatunk. Idén az ország válsággal fenyegető pénzügyi helyzete miatt sok lakóautós turista maradt távol.

4. Utak minősége, útjelzések
Az utak minősége nagyon vegyes, ez még egyes autópályákra is érvényes. A hegyekben, például a Taigetosz, vagy a Parnasszus környékén nagyon keskeny és kanyargós, ugyanakkor csodálatos utakkal találkozhatunk, melyek minősége sem mindig kifogástalan.
Az útjelzések kielégítőek, bár nehezíti a helyzetet, hogy alapban görög karakterekkel írnak ki mindent. Főutakon ezeket a táblákat latin betűsek is követik, de ezek gyakran már túl közel vannak a keresztezésekhez. Mellékutakon általános a kétféle felirat alkalmazása ugyanazon a táblán. Zavaró, hogy a görög karakterek átírása nem teljesen egyértelmű, így a táblák feliratai nem biztos, hogy megfelelnek a térképeken, GPS-ben, vagy útikönyvekben található elnevezésekkel. A KRESZ táblák azonosak a hazaiakkal. Új kiadású térkép mindenképpen ajánlott, de GPS-es navigáció teheti igazán biztonságossá a tájékozódást.

5. Parkolás
A városok belső területein itt is nehéz parkolni, vannak fizetős területek, de azért némi gyaloglás árán mindig lehet megoldást találni. Athént célszerű elkerülni. Az utak mentén nincsenek pihenő helyek, WC-vel pedig nem is találkoztunk. A nagy archeológiai parkok mellett általában nagy, ingyenes parkolók vannak.

6. Forgalom, közlekedési sajátosságok
A forgalmi viszonyok megfelelnek az itthoninak, hegyi utakon nagy körültekintéssel kell autózni. Elég sok turistabusz járja az utakat.

7. Kempingek, kempingkártyák használata
Az ADAC katalógusa a görög szárazföldön mintegy 75 kempinget sorol fel. A nagyobb internetes adatbázis ennek dupláját. A kempingek döntő többsége a tengerparton van, nagyobb részük közvetlenül a parton. A tengerparton kívül szinte minden jelentősebb műemlék (Delfi, Mükéné, Olimpia, Meteorák) környékén találhatunk, rendszerint nem is egy kempinget. Ezen túl alig néhány hely áll rendelkezésre (Athén, Ioannina, Spárta). A kempingek jelentős része magánvállalkozás. A komfortra általában nem lehet panasz, de előfordul, hogy lelakott az infrastruktúra. Javasolt az egyéni érintésvédelmi relé alkalmazása.
Az ACSI Camping Card 27, a CampingCheque hét helyen biztosít elő- illetve utószezoni kedvezményt. Néhány kempingben az ADAC CampCard-jára, néhány más helyen a nemzetközi kempingkártyára 5-10 %-os kedvezményt adnak. Ez utóbbit letétnek mindenhol elfogadják.

8. Éjszakázó helyek
Nincs tudomásunk a kempingen kívüli éjszakázásra vonatkozó szabályokról, nem sok nyilvános helyen éjszakázó lakóautót láttunk. A katalógusokban, vagy internetes adatbázisokban csak nagyon kevés éjszakázásra is alkalmas lakóautó-parkolót tüntetnek fel. Ilyen például a Thesszaloniki-től délre található lakóautó és lakókocsi forgalmazó telep és szerviz. Feltehetően az archeológiai parkok parkolóiban is elnézik az éjszakázást.

9. Lakóautós infrastruktúra kiépítettsége
Vizet valamilyen formában minden kempingben lehet vételezni. Szennyvíz leeresztési és chem-WC ürítési lehetőség az általunk meglátogatott helyeken már nem mindenhol volt. Kempingen kívül ilyennel nem találkoztunk. Lakókocsi-lakóautó értékesítő telepet, alkatrész boltot vagy szervizt csak Thesszaloniki mellett láttunk.

10. Bankkártya elfogadás
Benzinkutaknál, a szupermarketek döntő többségében, kempingekben csak a nagyobb helyeken elfogadják a nálunk használatos és Magyarországon kibocsájtott kártyákat. Majd minden településen található ATM.

11. Turisztikai célpontok, fényképek
Görögországot két okból szokás felkeresni: az ókori romok és a csodálatos tengerpartok miatt. Ezek mellett számos természeti szépséget és más különleges dolgot találhatunk.

A nagy és ismert archeológiai parkok (Delphi, Athén, Korinthosz, Mükéné, Epidaurusz, Olimpia) mellett számtalan kisebb helyet találhatunk országszerte, mint Dion, az Olimposz védelmét szolgáló szentély, Nemea, a Mükéne melletti szentély, vagy Ilis, ahonnan az olimpiai játékokat szervezték és egyben „edzőtábor” is volt, vagy Epidaurusz település a tengerparton. Sajnos ezek színvonalas bemutatására már nem mindig maradt erőforrás. A nagy lelőhelyek, - Mükéné kivételével, mely királyi palota volt, - általában szentélyek, melyek nem csak vallási, de rekreációs és közösségi célokat is szolgáltak. Mindegyik egy vagy több templom köré szerveződött és többnyire stadion, színház, gymnasium, fürdő, tholosz, stoa, kincsestár, agora (piac) is helyet kapott a területen, vagy a környéken. Természetesen mindegyiknek megvan a maga specifikuma, Delphi-ben a jósnőhöz kapcsolódó dolgok, Olimpiában a stadion (bár Delphi-beli társa sokkal jobb állapotban maradt meg) és a játékokat kiszolgáló épületek, Epidauruszban a színház, Athénban az Akropolisz mellett a hétköznapi élet emlékei. Itt külön érdekesség az 1896-os első újkori olimpiai játékokra ujjá-, vagy újraépített Panathinaiko stadion, mely tudomásunk szerint az egyetlen ókori emlék, melyet újjáépítettek. Ezeket a nagy létesítményeket a görögök után a rómaiak is használták és ezzel fejlesztették, átalakították. Ennek nyomai sok helyen tetten érhetőek. Nagyon jó megoldás, hogy az archeológiai parkok területén, vagy közelében múzeumokban mutatják be a területen talált kisebb leleteket, szobortöredékeket, ékszereket, használati tárgyakat, már amelyikeket nem vitték külföldre, vagy központi múzeumba.
 

 
A középkor, elsősorban a velencei uralom emlékeivel is találkozhatunk. Ilyen az Olimposz lábánál lévő Platamona vára, Nafpilo, - a modern Görögország első fővárosa, - fellegvára, tengeri erődje és vára, vagy Chleoutsi vára a Peloponnészoszi félsziget észak-nyugati részén. Ezen műemlékek esetében csak a külső falak és néhány épület maradt meg. Korhű bemutatásukra nem is törekednek, a nagy ókori romok mellett erre, - gondoljuk, - már nem jut sem erő, sem pénz.

Vitathatatlan, hogy Görögország legérdekesebb műemlék együttese a Meteorák sziklacsúcsaira épült kolostorok. Ezek önmagukban is kiemelkedő látványosságok, melyet csak fokoz természeti környezetük különlegessége. Mára már csak 6 darab maradt fenn, de ezeket EU-s támogatással jó állapotban tartották meg, és valamennyi látogatható. Mindegyik más és tud újat mutatni.

A görög városok és kisebb települések nem annyira érdekesek, mint olasz, vagy francia társaik. Athénban az ókori romokon túl jószerével csak a Parlament épülete érdemel említést. Thessaloniki is számos műemléke mellett, melyek - közül kiemelkedik a világörökségi listás Ag, Sophia székesegyház, - inkább lüktető életével, fiatalos hangulatával fogja meg a látogatót. Ezek mellett számtalan kisebb település, mint Litochoro, az Olimposz lankáin épült üdülőváros, Kalambakka, a Meteorák sziklafalainak nekitámaszkodó kisváros, Nafpilo, a modern Görögország első fővárosa, Ioannina, egy tóparti település az ország északnyugati sarkában, vagy Aeropoli a Peloponnészoszi félsziget nyugati partján található műemlékfalu lehet egy hosszabb-rövidebb séta tárgya. Nagyon sok kellemes üdülőhely (pl. Ouranoupolis az Athos félsziget kapujában, Zakinthos, az azonos nevű sziget fővárosa, vagy Githion közel a szárazföld legdélebbi pontjához) kínál hasonló élményeket. Ezeken a településeken mindig találhatunk néhány érdekes műemléket, templomot, egy hangulatos kikötőt, pár szép utcarészletet, figyelemreméltó palotát.

Országszerte találkozhatunk egyházi műemlékekkel. Ezek közül kiemelkednek a már említett kolostorok a Meteorák sziklacsúcsain, az Ag.Sophia székesegyház Thessalonikiben. Sokfelé jeleznek táblák kisebb kolostorokat, többnyire a hegyek között. A különleges autonómiával rendelkező Athos félsziget húsz kolostorába nagyon nehéz bejutni, hosszadalmas előzetes engedélyeztetési eljáráson kell átvergődni, és csak férfiak látogathatják korlátozott számban. Egyetlen kárpótlás a félsziget partjai előtt elhajózni. Érdekes a Tempi völgy mélyén megbúvó kegyhely.

A természeti szépségeket a hegyek, a köztük megbúvó völgyek és szurdokok, illetve a tengerpartok adják. A mitológiából ismert neves hegyek, az Olimposz, a Parnasszus, vagy a Taigetosz, bár nincs bennük semmi mitikus, nagyon szép helyek. Kirándulási lehetőségeket is kínálnak, bár többnyire hosszú túrákat. A zord tájakon az autózás is egy külön élmény, bár gyakran nem egyszerű feladat. Jó kirándulási cél, és nem túlzottan nehéz túra az Olimposz oldalában megbúvó Enipeas szurdok bejárása Litochoro-ból. Már nagyobb kihívás az Ioannina-tól északra található Vikos szurdok bejárása. Igazi különlegesség a Meteorák „sziklaerdeje”, melynek érdekességét csak fokozza a területen található kolostorok élménye. A terület gyalogtúrázóknak is ígér élményeket.

Több helyen jeleznek az útjelző táblák barlangokat, ezek közül talán a legjelentősebb az Ioannina melletti Pamvotida tó északi partján található. Tengeri barlangokat is találhatunk, pl. Zakinthos szigetén.

Szerte az országban számtalan szebbnél-szebb tengerpartot találhatunk, melyek nagy részén strandolási lehetőség is van. Találhat itt mindenki kedvére való helyet. Talán két helyet emelnénk ki: a Volos-tól induló félsziget keleti partját és Zakinthos szigetének néhány elrejtett partszakaszát.

A talán ipari műemléknek kategorizálható Korinthoszi csatorna felkeresése egyedi élmény, melynek különös jelentőséget ad, hogy magyar mérnökök (Türr István és Gerster Béla) kezdeményezésére és tervei alapján épült. A ma már élesben alig használt létesítményt a keleti torkolattól induló kirándulóhajókkal lehet bejárni.

12. Autópályák, díjak
Görögországban elég sok autópálya van és még több építés. Ez utóbbiak az ország pénzügyi helyzete miatt talán kivétel nélkül leállításra kerültek. Az üzemelő autópályákon a lakóautóktól elég magas díjat szednek a főpályán 3-4 lehajtónként felállított fizetőkapuknál, de találkoztunk néhány lehajtóban is ilyennel. A fizetőkapuk kikerülése, - járműmérettől függetlenül, - nemzeti sport. Ezt az teszi lehetővé, hogy sok helyen az autópályák mellett szervizútszerű utak haladnak. Ezek sokkal keskenyebbek, itt-ott kanyarok és rövidebb emelkedők-lejtők, lakott területek, szintbeli kereszteződések teszik próbára az arra járó sok autóst. Néhány helyen, mint a Thessaloniki-től nyugatra haladó A2-es autópályán több helyen és a nyugati parttal párhuzamos A5-ös eddig elkészült szakaszain nem kell fizetni. Ezek, - gondoljuk, - EU-s támogatással épültek és ideig-óráig díjmentesnek kell tartani. De itt is láttuk már a fizetőkapuk alapjait.

Thessaloniki-től az Olimposzig (kb. 90 km) 13, Ag.Theodori-tól Lamia-ig (kb. 50 km) 13.15, Ioannnina-tól keletre mintegy 50 kilométeren 6 eurót fizettünk, míg Kozani, Kastoria, Grevena, vagy Arta környékén és Patra-tól északra az A2, A29 és A5-ös autópályákon ingyenes szakaszokkal is találkoztunk.

Patra mellett, a Korinthoszi öböl felett átívelő hídon 13.20 eurót fizettünk, de valószínűleg itt személyautónak kategorizáltak.

13. Üzemanyag árak
2015. május - júniusban literenként 1.20 euró körül járt a gázolaj ára. A különböző kutak között ±3 centes eltérések voltak.

14. Belépők
A turisztikailag jelentősebb helyeken belépődíjat szednek. Az állami kezelésben lévő műemlékeknél ez reletív alacsonyabb és van szenior kedvezmény, többnyire 50 %. A szenior belépő Thessaloniki-ben a Fehér toronyba 2, Dion-ban a kombinált jegy 3, Panteleimon.várába 1, Delphi-be 5, Athénban a stadionba 1,5, a 6 romterületre szóló kombinált jegy 6, Mükéné-be 4, Epidarusz-ba 3, Olympia-ban 5, Chlemoutsi várába 2, Nafpilo fellegvárába 2, Ioannina-ban a Bizánci Múzeumba 2, míg Asian Pasa mecsetjébe 1 euró. Csak teljes árú jegy van a Meteorák kolostoraiban (helyenként 3 euró).

Ormos Panagias-ból 30 euróért visznek el hajóval az Athos kolostorfélszigethez és Ouranopoli-ba, a Korinthoszi csatornán a hajókirándulásért 17 eurót fizettünk.

15. Bolti, éttermi árak
Az élelmiszer árak a nagy szupermarket hálózatok boltjaiban kicsit magasabbak a hazaiaknál. Önellátás esetén a speciális magyar alapanyagok kivételével, minden megkapható. Némelyik kempingben van üzlet, többhöz tartozik étterem (taverna). Egy adag gyrosért 5.5 eurót kértek Panteleimon-ban, az Olimposz lábánál.

16. Turista információk
Turista információs irodával nem sokkal találkoztunk. Azért a kempingekben és más helyeken (pl. szállodák portáján) lehet térképeket vagy némi tájékoztató anyagot szerezni. A látványosságok többségénél a belépőjegy mellé adnak térképet/ismertető anyagot. Emellett a romterületeken és múzeumokban többnyire megfelelő, 2-3 nyelvű ismertetőtáblák állnak rendelkezésre.

17. Nyelvhasználat
A turisztikailag fontos helyeken (műemlékek, információs irodák, kempingek) általában mindenhol beszélnek angolul és/vagy németül. A bolti eladókkal vagy az utcán járó emberekkel azért kisebb az esély ezeken a nyelveken szót érteni. Nehezíti a helyzetet, hogy görög betűket használó ország, de azért sok helyen a feliratok idegen nyelven is rendelkezésre állnak.

18. Szubjekív értékelés
Görögországot mindenkinek jó szívvel ajánlhatjuk aki
- akár a tengerpartot, akár a magas hegyeket kedveli (bár ez utóbbiaknál nincs sok szálláslehetőség),
- nyitott mind a természeti szépségekre, mind a települések adta élményekre, de elsősorban az ókori emlékekre,
- nyáron jól viseli a meleg időjárást, esetleg a zsúfoltságot.

Akinek csak korlátozott idő áll rendelkezésére, annak egy körtúra ajánlható az északi részeken (Chalkidiki félsziget, Olimposz, Delphi, Athén, Meteorák).